Heves

magyar város

Heves (németül: Hewesch) város Heves megyében, a Hevesi járás székhelye. Heves megye negyedik legnagyobb települése.

 

Heves

Közigazgatás

Ország

 Magyarország

Régió

Észak-Magyarország

Megye

Heves

Járás

Hevesi

Jogállás

város

Irányítószám

3360

Körzethívószám

36

 

Testvértelepülései:

Gyergyócsomafalva község

Csíkszereda

Breganze

Aalburg

 

Népesség

Teljes népesség

10 275 fő 

Népsűrűség

105,48 fő/km²

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

100 m

Terület

99,31 km²

Földrajzi nagytáj

Alföld

Földrajzi középtáj

Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság

Földrajzi kistáj

Hevesi-sík

Időzóna

CET, UTC+1

 

Elhelyezkedése

Heves (Magyarország)

Pozíció Magyarország térképén

é. sz. 47° 35′ 40″, k. h. 20° 17′ 17″

 

Heves (Heves megye)

Fekvése

Heves megye délkeleti részén fekvő város. Heves vasútállomása a Kál-Kápolna-Kisújszállás mellékvasútvonalon található, ahol a vonal két végállomásáig közlekedő vonatok járnak.

 

A város a 31-es másodrendű főút mellett fekszik, az M3-as autópályától 18 kilométerre. Északnyugati irányban Gyöngyös, délkelet felé pedig Kisköre irányában indulnak innen mellékutak (3204 és 3209 számmal), továbbá Pély és Kál felé (utóbbi száma 3207).

 

Heves komolyabb elővárosi autóbusz-forgalommal nem rendelkezik. Helyközi járatok kötik össze Egerrel, Gyöngyössel, Jászberénnyel és Kiskörével. Távolsági járattal elérhető ezen kívül Budapest, Debrecen, Gyula, Szeged és Tiszafüred.

 

A városhoz - már mint belterület - tartozik Pusztacsász, valamint Alatka és több más külterületi lakott hely is, összesen néhány száz lakossal.

 

Nevének eredete Szerkesztés

A város nevét 1203-ban említi először oklevél „Hewes” alakban. Később „Heues”-nek vagy „Henes”-nek írják.

 

„Heves” nevének eredetét többféleképpen magyarázta a történelemtudomány és a nyelvtudomány. Származhat a „Heves” magyar személynévből, de számításba jöhet a „héves”, hévforrásos hely, valamint a település környékén található hirtelen felmelegedő homoktalaj is a névadást illetően. A nyelvészek megállapítása szerint a Hewes szó w-je szóösszetételre utal: hev (hő) és ves (víz).

 

A város neve sokszor fordul elő szólásokban, általában melléknévi értelemben. A „nem Hevesben vagyunk” szólásváltozattal türelemre intünk.

 

Az egész országban ismert szólásváltozatok: Él, mint Marci Hevesen. Jó dolgunk van, mint Marcinak Hevesen. Nyílik, mint Marci Hevesen. Ezek a következő rokon értelmű kifejezésekre utalnak: jól él, könnyen boldogul, vidáman telnek napjai, urasan éldegél.

 

Szóláshasonlatok versekben

 

Kormos István Karcos torokkal című versében: „Csákót néki pirosat! Marci jő Hevesről.”

 

Ladányi Mihály Szegény költők dalában: „Vagánykodom, s a világ ellen / szólok hevesen,/ mért nem én lettem Marci Hevesen.”

 

 

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 96,5%-a magyar, 3%-a cigány és 0,5%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 8,8% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).[6]

 

Vallási összetétel Szerkesztés

Vallási összetétel a 2011-es népszámlálás alapján

 

Vallási közösség Arány (%)

Római katolikus 52,7

Görög katolikus 0,2

Református 4,2

Evangélikus 0,3

Más vallási közösséghez, felekezethez tartozik 1,1

Vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik 18,1

Ateista 0,8

Nem kívánt válaszolni, nincs válasz 22,6

 

Gazdasága

Heves gazdasági szempontból igen elmaradott térsége Magyarországnak. Magas a munkanélküliség. A helyiek jelentős része kénytelen ingázni. A város elsődleges megélhetési forrása továbbra is a mezőgazdaság. A város nagy hírnévnek örvendő terménye a dinnye, de egyéb gyümölcsök (alma, őszibarack, meggy, szilva), a napraforgó, a búza, az árpa és a kukorica termelése is kiemelkedő. Bár a termelőszövetkezet megszűntével jelentősen apadt, de továbbra is nagy mennyiségű állatállomány van a városban. A jellemző fajok a sertés, a baromfiak, a szarvasmarha, a juh, a ló és a nyúl.

 

A városban a rendszerváltás előtt gépgyártás folyt. Ez mára szinte teljesen megszűnt. Helyét részben a könnyűipar vette át, ám nagyrészt üresen állnak a korábbi termelőegységek. A fejlett mezőgazdaság ellenére az élelmiszeripar csak kisvállalkozások formájában van jelen, messze alulmarad a szükségleteknek.

 

A város közepesen fejlett szolgáltatási és kereskedelmi szektorral rendelkezik. Több nagyobb élelmiszer-áruház mellett a kisvállalkozások is képviseltetik magukat ebben a gazdasági ágazatban. Turizmusa nagyban fellendülőben van, amit a Tisza-tó közelségének is köszönhet.

 

Helyi média

Kultúra, oktatás, sport Szerkesztés

Hevesen négy óvoda és öt általános iskola működik. Az Eötvös József Középiskolában szakmunkás-, szakközépiskolai, hat- és négy évfolyamos gimnáziumi képzés folyik. A városban kollégium is található. A település továbbá Heves megye déli részének felnőttképzésének központja is.

 

 

Az egykor nagyon népszerű strandfürdő 2008 óta zárva tart

A város jelentős központi kulturális intézménye a Móricz Zsigmond Művelődési Központ. Emellé társul a Gyermekház és a 12 ezer kötettel rendelkező Városi Könyvtár. A zenei élet helyi szereplői a Hevesi Fúvós- és Majorette Együttes és a Hevesi Kamarazenekar. A városban minden évben a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói számára megrendezik a Képzőművészeti Alkotótábort, amely laikus látogatókat is vonz.

 

Forrás:Wikipédia